A Zobor hegycsoport távolból egy tekintélyes domború, egy vulkánkettős alakjára emlékeztető hegytömbnek tűnik. Hasonlósága a vulkánnal csak véletlenszerű. A hegytömb magját az elsődleges kőzetek alkotják, főleg a mélységi vulkáni eredetű magma (pl. gránit), amelyek nagyrészt a másodkori réteg kőzeteit fedték el. A hegytömb geológiailag túlnyomórészt másodkori kovakőből és mészkőből áll, ahol a mészkő rendszerint elkarsztosodott. Apró karsztos alakzatokkal több helyütt találkozhatunk, beleértve a kisebb hasadékos barlangokat is. A legismertebb a Szórád-barlang a régi Zobori kolostor felett (a mai Gyógyszanatórium). A Zobori hegytömb két fő hegycsúccsal rendelkezik. A barlang a terjedelmes Zobor-hegy délnyugati emelkedőjén (578 m) található. A hegy csúcsa előtt található a valamivel alacsonyabb előhegy, a Piramis (553 m) az adó-vevő toronnyal. Északnyugati irányban a Zobor csúcsától egy hosszú hegygerinc húzódik, amely magassága fokozatosan csökken Zobordarázsig (Dražovce). A legalacsonyabb szint egyenletes talaján áll a régi zobordarázsi Szt. Mihály templom. A széles hegygerinc csodás kilátást nyújtó mezőkre nyílik. A rétek a ritka melegkedvelő vegetációjukkal a Zobori erdősztyeppe nemzeti természetvédelmi rezervátum (NTR) védelme alatt állnak.
