A Nyitra vár

A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény.

A Nyitrai (Nitra) vár részei
A vár területére a szabálytalan alaprajzú bejárati kapun át juthatunk be. A belső reneszánsz kapu Mosóci püspök idejéből, a 16. századból származik. A Pálffy püspök által 1673-ban felépíttetett nagy tűzerővel rendelkező külső várkapunak a múltban várvédelmi szempontból fontos szerep jutott. A vár területén található a Szt. Emmerám székesegyház, amely három különböző építészeti stílusú épület összecsatolásával alakult ki. Ezek a következőek: a román stílusú Szt. Emmerám Székesegyház (11. sz.), a Felső- templom (14. sz., eredetileg gótikus) és az Alsó-templom (17. sz.).

 

A Szt. Emmerám Székesegyházat tartják a székesegyház legrégebbi részének. A román stílusjegyeket hordozó templom egy patkó alakú román apszissal rendelkezik, amelyet a négyzetes templomhajótól egy diadalív választja el, amely akárcsak a templomhajó, szintén a 14. századból származik. Az eredeti épület megsérült, aztán 1328-ban lerövidítették, hogy a Felső-templom tartóoszlopainak a felépítésére helyet találjanak. A gótikus templom befejezése után a templom egy részét archívumként használták. 1465-ben, miután leégett, a vártemplom román stílusú részét megemelték és bordaboltozattal fedték le. A jelenlegi templombelső átépítésére 1930-ban és 1931-ben került sor, az 1933-as Pribina Fesztivál előkészületeinek keretén belül. A továbbiakban felsorolt szlovák művészek járultak hozzá a templombelső művészi kialakításához: J. Pospíšil – a modern oltáron elhelyezett fakereszt a megfeszített Jézus Krisztus alakjával, L. Majerský – a nyugati falon elhelyezett stilizált állami, megyei és szlovák címer, Ľ. Fulla – Szt. András és Szt. Benedek alakjait ábrázoló színes ólomüveg ablakok. További ritka darabok közé tartozik az ezüsttel kivert koporsó az 1674-es évből a templom szentjeinek és védőszentjeinek a maradványaival. Valamint az 1930-ban talált 13. századi plasztikus dombormű, amely a templom kicsinyített másán ülő adományozó alakját ábrázolja, találóan az ún. adományozó dombormű nevet viseli.

 

A Felső-templom (egyhajós gótikus templom) a sziklás hegygerinc legmagasabb pontján épült 1333 és 1355 között. Gótikus stílusjegyeit a templom a 18. század elejéig megőrizte. A Felső-templomot annyiban módosították, hogy hozzáépítették az Alsó-templomot, egyben belső tereik korstílusát is egyeztették.  A külső épületrendezés a barokk stílusú Szt. Borbála Kápolna hozzáépítéséből állt. A kápolnában látható freskók és festmények szerzője A. Galliarti, az olasz származású osztrák festő. A Felső-templom egyik legértékesebb műemlékei közé a Megváltó főoltára, hatalmas oszlopos szerkezetével tartozik, amelyet 1732-ben szenteltek fel. A fülkébe került a reneszánsz keresztelőkút (1643), melyet M. Weigel Besztercebányán (Banská Bystrica) alkotott. Az 1933-as Cirill és Metód ünnepségek alkalmából a Felső-templom egy nagy orgonával gazdagodott Vážanský O. mester keze munkája nyomán.
Az Alsó-templom abból az időszakból származik, amikor a várat Bethlen Gábor hadai elfoglalták, így lett a vártemplom legfiatalabb részévé. 1621 és 1642 között épült. A templombelsőt egy csodálatos, az 1662-es évből származó oltár díszíti. Az oltár központi része a Levétel a keresztről témájú plasztikus dombormű, amely az osztrák szobrász, J. Pernegger munkája. A fő dombormű alá a márványból készült Sírba tétel témájú dombormű került. Ezen a két domborművön kívül még három 18. századi késő barokk oltár, valamint három nyitrai püspöki sírbolt is található, amelyek a 15. és 16. századból származnak. Legutóbb a székesegyház ezen részén egy gótikus freskót fedeztek fel. A festés technikája és a felfedett töredékek stílusa alapján ez a freskó jelentős példája az olasz trecento elterjedésének a közép-európai festészetben, melyet az 1400-as évre tehetünk. Az Alsó-templom bejárata egyben a székesegyház bejárata is. 1642-ben a déli falhoz építették hozzá a templomtornyot, mellé kétszintes templomi sekrestye került, számos művészileg értékes liturgikus tárggyal (későgótikus, barokk és klasszicista kelyhek, barokk szentségtartó 1692-ből, barokk tömjéntartó 1775-ből, amely eredetileg a Zobori kolostor tulajdona volt és más rendkívüli műalkotások). A nyitrai (Nitra) várban több kripta is található. Egyik közülük a szentély alatti kripta, amelyet Erdődy László Ádám nyitrai püspök építtetett püspökök és kanonokok számára a 18. században, az 1706-1736-os években. Napjainkban a kripta bejárata kívülről helyezkedik el, a Felső-templom falában, a Vazul torony mellett. Az első püspök, akit ebbe a kriptába temettek el, Gustinyi (Zubrohlavsky) János püspök volt. Összességében jónéhány püspök van eltemetve a kriptában: Gustinyi János, Kluch József, Vurum József, Palugyay Imre, Roskoványi Ágoston, Bende Imre, Karol Kmeťko, Nécsey Edvárd és végül 1988-ban Pásztor János. Jobbra a vármagaslat keleti udvarán a várkút mellett található a kanonokok kriptája. Az északi bástya tüzérségi kazamatáiból alakították ki, bejáratát kőpalásttal borították. Az 1863-as év óta temetik ide a kanonokokat. A későbarokk Püspöki Palotát a vártemplomhoz a nyugati oldalról építették hozzá. Három emelettel és udvarral rendelkezik. Jelenlegi formája az 1732-1739-es években alakult ki. A közelmúltig a Püspöki Palotát a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete használta, jelenleg ismét a nyitrai püspök székhelye. A Püspöki Palota udvari bejárata előtt található a várudvar a parkkal és terasszal.

A Nyitrai vár és vár területe
Námestie Jána Pavla II. 7

Tel.: +421 (0) 37/772 17 47
www.biskupstvo-nitra.sk

A nyilvánosság számára nyitva:
április-október: hétfő-szombat 9:00-12:00, 13:00-18:00, vasárnap 10:00-12:00, 13:00-17:00
november-március: 9:00-12:00, 13:00-16:00

 

A Nyitrai Püspökség Egyházmegyei Múzeuma
A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma. A múzeum földszintjén találhatók az ezekről a területekről származó oklevelek és különféle más dokumentumok a kereszténység kezdetének az időszakából, valamint régészeti leletek modelljei, mint pl. a feketekelecsényi (Čierne Kľačany) pyxida. Továbbá itt található a legrégebbi kézzel írott könyv, amelyik Szlovákia területéről származik–a Nyitrai évkönyv 1083-ból, valamint a Zobori oklevelek másolatai az 1111-es és az 1113-as évekből.
Az alagsorban olyan értékes liturgikus tárgyak vannak kiállítva, mint a kelyhek, a szentségtartók és a pásztorbot. A legérdekesebbek közé tartozik Udalrica de Budy kelyhe, a barokk kehely és Jakub Hašek szentségtartója.
Tel.: +421 (0) 37/772 17 47

nyitvatartás:
április-október
Kedd – Vasárnap: 10.00-18.00
november-március
Kedd – Vasárnap: 10.00-16.00

A Vazul-torony és a várkút
A jelenlegi Vazul-torony helyén egykor erődítmény állt, amelyet fokozatosan átépítettek. A torony eredetileg kétszintes volt és két bejárattal rendelkezett, egyik az udvarról, a másik a vár kerengőjéről. A torony alsó részén volt valaha az ágyú lőrése, valamint a felső szinten két keleti tájolású ablak, egy pedig észak felé nézett. A Vazul-tornyon a régebbi fotók alapján nem volt nyeregtető, csak a vár a legutóbbi átépítése során lett ráépítve. A torony alatt található a várbörtön. A várfal a toronnyal egy kis kelet felé nőző udvart fog közre a várkúttal, amelynek a mélysége legalább 60 méter lehetett. Felette helyezték el a szivattyú berendezéseket a nagy, fából készült dobbal, amelynek segítségével víz jutott a várba.

A kazamaták
A kazamaták megtekinthetőek a vár délkeleti bástyájában. Itt egy régészeti kiállítás mutatja be a Nagymorva védőfalat és a nyitrai vár megerősítésének különféle átalakulásait. Magát a kazamatát a török és a császári csapatok közti 1664-es harcok során történt falátépítések nyomán hozták létre. Ugyanis ebben az időszakban erősen megrongálódtak a várfalak. Ebből az időből származik az új bástya erődítmény. A bástya nyugati és déli falai alkotják a kazamaták mai falait. Ebben az időben ez a terület földdel fel volt töltve, hogy a felfalazott erődítményt megerősítse. A terület felszíne egy szinten volt a boltozat alsó részével. 1663-ban a várat elfoglalták a törökök. Egy évvel később a császári csapatok a vár bevétele reményében a várhegy nyugati és a keleti oldalát kimélyítették, ún. hódító járatokat ástak. Az egyik ilyen járat a délkeleti bástyához is vezetett, és a kazamaták déli falába torkollott, még ma is ebben az állapotban látható. Ezeket a csatákat követően Pálffy Tamás püspök új várerődítményt építtetett. A régebbről származó délkeleti bástyát dél felőli oldaláról új fallal építették körül. A teret a régi és az új bástyafalak között nem töltötték fel, de beboltozták és üresen hagyták. Ebben az időben nyerték el a kazamaták a mai formájukat a lőrésekkel együtt, amelyek a várkapu felőli bejáratot védték.
Tel. : +421 (0) 37/772 17 47
nyitvatartás:
április – október:
Kedd – Vasárnap: 10:00-18:00
állandó kiállítás:  “a Nagymorva várfalaktól a barokk bástyáig”

 

A gótikus árok
A belső várárok alkotta a középkori védelmi rendszert. Ma, a 2011-es felújítást követően, nyári moziként szolgál. A nyári hónapokban filmvetítéseket tartanak itt, valamint szabadtéri koncerteket. A gótikus árokba minden látogató számára szabad a belépés. A várterület délkeleti részén található.