A Kálvária a város déli részén található, az ugyanevvel a névvel rendelkező dombon, a Nyitra folyó partján. A legelső Kálvária a 18. század utolsó harmadában épült meg. A város beépített területén kívül helyezkedik el. Valószínűleg ebben az időszakban még csak a keresztút hét ikonográfiai stációját hivatott ábrázolni. Nyilvánvalóan csak az 1885-ös évben került sor az aktuálisabb tizennégy stációs cserére. A ma is látható átépítésekre az említett évben, 1885-ben került sor, a kolostori épületegyüttes helyreállítása folyamán. Ezeket az építési munkálatokat Roskoványi püspök kezdeményezte és Storn Ferenc építész felügyelte. Az építészeti terveket Mayer Károly készítette. A Kálvária felújított keresztútját 1885. november 8-án a nyitrai ferences kolostor rendfőnöke, Pelčársky Ananias szentelte fel. A Kálvária épületegyüttes része lett a Szt. Kereszt-kápolna, amelyet Szent Sír-kápolnaként újítottak fel. A 19. században a város kiépítése fokozatosan a Kálvária felé kezdett terjeszkedni, mígnem a 20. századra teljesen körbefonta.
A Kálvária tizenkét neoromán, a keresztút stációit ábrázoló kápolnából áll. A stációk a Boldogasszony-templomhoz vezető út mentén sorakoznak, amely tovább a domb tetejére, a Szent Sír-kápolnához vezet. A stációk bejáratai kelet felé néznek. A domb tetején látható a Keresztre feszítés háromalakos szoborcsoportja. A Szent Sír-kápolna a tizennegyedik stáció, hatszögletű alaprajzzal és egy hatoldalú toronnyal.
